Kutatóknak
Tartalom
KNOW-HOW
A know-how az üzleti titok egy formája, így ismérvei között megtalálhatóak mindazok, amelyek az üzleti titkot is jellemzik:
- a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó,
- titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető
- ennélfogva vagyoni értékkel bíró tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás
- amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
A know-how specifikusan azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
Bármely megoldás, eljárás, illetve találmány know-how formájában is védhető és értékesíthető, amennyiben a megoldás olyan jellegű, hogy a rá épülő termék vagy szolgáltatás piaci igénybevételével nem fejthető vissza és a titokban tartására biztosítani tudjuk a megfelelő eszközöket.
SZABADALOM
A szabadalom egy találmányra adott kizárólagos jog, amelynek alapján a jogosult a találmányt hasznosíthatja, és mindenki más el van tiltva annak engedély nélküli hasznosításától. A szabadalom előnyös a feltalálónak, illetve jogutódjának, de hasznos a társadalom számára is: ösztönzi az új technológiák, eljárások, termékek fejlesztését, mivel a szabadalmazott technológiák feltárása és közzététele az eljárás lényeges részét képezi.
Mindezek mellett pedig:
- segít megvédeni a kutatási eredményeket,
- nem zárja ki a publikáció lehetőségét (szabadalom és publikáció viszonyáról ld. lejjebb a publikáció körében!),
- hasznos eleme az önéletrajznak,
- felkelti a lehetséges ipari partnerek érdeklődését,
- megkönnyítheti a közös kutatási együttműködések létrejöttét,
- az aktív kutatási és fejlesztési erőfeszítés indikátora,
- hozzájárul a tudományos és technikai fejlődéshez.
Lényeges, hogy nem csupán a közzétett szabadalmi bejelentések és szabadalmak lehetnek újdonságrontóak, hanem a világban bárhol, bármilyen nyelven megjelent publikáció, ideértve a saját találmány ismertetését is! Az első szabadalmi bejelentés megtételét megelőzően titoktartási megállapodás nélkül senkivel sem lehet ismertetni a találmány lényegét olyan részletességgel, hogy abból az alapul fekvő technológia világossá váljon (szóban sem). A bejelentés megtételét követően sem szabad/ajánlott a szabadalmi bejelentésből megismerhető elemeknél bővebb műszaki tájékoztatásba menni megállapodás nélkül.
SZABADALMI INFORMÁCIÓK ÉS ADATBÁZISOK
Minden kutatási-fejlesztési projekt előtt érdemes – a vonatkozó tudományos irodalom feltérképezésén túl – egy szabadalomkutatást is elvégezni az online, ingyenesen rendelkezésre álló adatbázisokban, hogy elkerülhető legyen a párhuzamos kutatás, illetve a már ismert megoldások újbóli feltalálása, ne vesszen kárba a kutatásra fordított idő, energia és pénz. Néhány egyszerű keresési módszerrel megtalálható a megoldáshoz legközelebb álló, a világon bárhol közzétett szabadalmi dokumentum.
Egyebek mellett ilyen adatbázisok:
a német DEPATISnet
a Szellemi Tulajdon Világszervezete által működtetett PatentScope
a hazai iparjogvédelmi hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kínált ún. „e-kutatás” eszköz
a fejlesztés alatt álló KnowING HUB, amely ugyancsak egy nyílt hozzáférést biztosító információs platform a szabadalmi iratokhoz és tudományos publikációkhoz
a WIPO Inspire eszköz segítségével a szabadalmi adatbázisok összevetésével a felhasználó ki tudja választani azt, amelyik adott esetben számára a leghasznosabb lehet
A kulcsszavakon kívül a technológiai területet jelölő nemzetközi osztályjelzetek (IPC kódok) segíthetnek a leginkább releváns találatok azonosításában. Ezek segítenek a technika állásának feltárásában, és ezáltal annak az előzetes megítélésében, hogy egy találmányra mekkora eséllyel lehet szabadalmi oltalmat szerezni (azaz újdonság-e a találmány, és megfelel-e a feltalálói tevékenység kritériumának).
Tényleges szabadalmi bejelentés megtétele előtt jellemzően az Egyetem által megbízott szabadalmi ügyvivő is végez újdonságkutatást, amely szélesebb körű (díjköteles adatbázisokat is használ) és alaposabb: célja többek között az is, hogy az oltalmi kört az eredmények alapján a legszélesebben lehessen meghatározni. Az ügyvivő munkáját megkönnyíti és az újdonságkutatásra fordított időt lerövidíti, ha a kutatók a rendelkezésére bocsátják azokat a dokumentumokat, információkat, amelyeket saját korábbi kutatásaik során feltártak, illetve megnevezik a legfontosabb ipari szereplőket az adott technikai területen.
„Non-patent literature” (NPL), azaz nem szabadalmi irodalom keresésére szolgáló oldalak, ahol többek között tudományos és a technikai aktualitásokra vonatkozó szakirodalom, konferenciaanyagok, piaci szereplőkre vonatkozó információk, adatelemzési eredmények találhatóak:
VÉDJEGY
Egyértelműen és pontosan ábrázolható, nyilvántartásba vett megjelölés, amely: az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére szolgál.
Minden megjelölés védjegy lehet, amely: alkalmas valamely áru vagy szolgáltatás megkülönböztetésére mások áruitól vagy szolgáltatásaitól; és a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.
Mielőtt céget alapítunk vagy olyan projektbe kezdünk, amely esetében fontos egy jól felismerhető imázs megjelenítése a piac irányába, célszerű áttanulmányozni, hogy a tervezett megjelenés valóban új-e, nincs-e más olyan megjelölés a piacon, amely egyező vagy könnyen összetéveszthető vele.
Védjegy információk és adatbázisok:
SZERZŐI JOG
Az irodalom, tudomány és művészet területén létrejövő minden egyéni-eredeti jellegű (szerző maga alkotta és minden más már létező műtől eltérő) alkotás a létrejöttétől kezdve automatikusan szerzői jogi védelemben részesül (pl. cikk, tanulmány, szoftver, adatbázis, műszaki tervrajz, épület terve) a szerzői jogi törvény (Szjt.) alapján. A védelem a szerző halálától számított 70 évig illeti meg az alkotást.
PUBLIKÁCIÓ
A publikációk esetében egyrészt figyelni kell a BME affiliációs követelményeire a szerzőség feltüntetése kapcsán, másrészt fontos, hogy ha szabadalom, használati vagy formatervezési mintaoltalom megszerzésére törekednénk, akkor a bejelentés benyújtása előtt nem szabad publikálni, vagy csak a kutatás azon része publikálható, amely nem képezi a műszaki megoldás vagy a hozzá tartozó know-how részét (pl.: elméletek, matematikai formulák stb.) olyan módon, hogy az ne járjon újdonságrontással.
A szabadalmaztatás (használati vagy formatervezési mintaoltalom) és publikáció kapcsolatáról röviden elmondható, hogy a bejelentés megtétele előtt a műszaki megoldást semmilyen formában sem lehet publikálni (hiszen ez újdonságrontást eredményezne), a bejelentés után lehet, de vannak kockázatai és szinte teljes bizonyossággal a bejelentést követő 6-8 hónapon belül kézhez kapott újdonságkutatás és csatolt írásos vélemény birtokában, és pozitív tartalma esetén lehet.
A szabadalmaztatás és a publikáció összehangolása részleteiben az alábbiak szerint foglalható össze:
A műszaki megoldást a bejelentést megelőzően nem lehet publikálni, mert bármely nyilvános publikáció (cikk, könyv, online megjelenés, pre-print server stb.) lerontja a találmány újdonságát az eljárásban. Az eljárás részeként az ún. elsőbbségi dátum (benyújtási dátum) előtti publikációkat nézik az újdonság és a feltalálói lépés kritériumának meghatározása céljából, és ha találnak korábban megjelent anyagot, akkor elutasításra kerül a bejelentés.
Legkorábban a benyújtást (elsőbbségi dátumot) követően lehet publikálni, azonban kockázata, hogy ha a publikáció megjelenik, a bejelentés visszavonására, újbóli javított benyújtására nincsen mód, ha erre később szükség lenne.
A bejelentést követő 6-8 hónapon belül érkezik meg az újdonságkutatás és az írásos vélemény hozzá, amely alapján megállapítható, hogy szükség lenne-e? a szabadalom átdolgozásra, így ezt követően pozitív vélemény esetén biztosabb a publikáció. Ha negatív, akkor célszerű előbb átdolgozva egy PCT (nemzetközi egykapus ügyintézés a Patent Cooperation Treaty rendelkezéseire épülve) eljárást indítani (ha nemzetközi oltalom a cél) vagy a nemzeti eljárást megszüntetni és újra beadni módosítva. Ezekben az esetekben a szabadalmi ügyvivő vállalásától függ mennyi idő a beadás, tipikusan 1-3 hónap átfutása szokott lenni.
Egy alternatív út, ha a szabadalmi bejelentés előtt kérünk újdonságkutatást és ebben az esetben attól függően ki végzi, ez 2-4 hét, ami jelent egy féle bizonyosságot, ugyanakkor figyelemmel a szabadalmi adatbázisok sokféleségére és az ügyintézők némileg eltérő munkamódszerére, ez nem lesz azonos a fenti 6-8 hónapra megszerezhető bizonyossággal.
Amennyiben nemzetközi szabadalom a cél, a bejelentéstől számított 12 hónapon belül be kell adni a PCT-t (más országra az elsőbbség kiterjesztését) és lényegében ezt követően teljesen szabadon lehet publikálni, mivel innen visszavonni már ha nemzeti eljárással indultunk nem érdemes, mert akkor a PCT költségeit is veszteségként kell leírni.
ADATBÁZIS
Az Szjt. alapján adatbázisnak minősül az önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni.
Az adatbázisok két eltérő, egymástól független módon állhatnak oltalom alatt:
- klasszikus szerzői jogi oltalom gyűjteményes műként: szerkesztőnél vannak az adatbázis, mint gyűjtemény szerzői jogai jogok
- sui generis oltalom: adatbázis-előállítónál az adatbázis szerzői jogai.
A két védelmi forma nem zárja ki egymást, párhuzamosan is fennállhatnak, és mindkét oltalmi forma esetében a vagyoni jogok átruházhatók.
Gyűjteményes mű alatt az olyan művet értjük, melynél az egyéni, eredeti jellegnek a gyűjteménybe felvett anyagok összeválogatása, elrendezése, szerkesztése kapcsán kell megnyilvánulnia. A gyűjteményes mű szerzői jogai a szerkesztőt illetik. A gyűjteménybe felvett anyagok lehetnek szerzői jogi védelem alatt álló vagy ilyen védelmet nem élvező elemek is. Amennyiben szerzői jog védi az egyes elemeit (pl. konferencia kiadvány különálló tanulmányok egybeszerkesztésével), akkor az egyes elemek szerzői jogait nem érinti a gyűjtemény szerkesztőt illető joga, tehát azok esetében a szerzőtől kell továbbra is engedélyt kérni a felhasználástól és csak a teljes gyűjtemény felhasználását engedélyezi a szerkesztő.
Az összeválogatás akkor „nem rendelkezik egyéni, eredeti jelleggel, ha az valamennyi, bizonyos tulajdonsággal rendelkező elemet (művet, adatot) tartalmaz (például valamennyi budapesti telefon előfizető adatait). Ugyancsak nem tekinthető összeválogatásnak a gyűjtemény, ha az csupán egy, vagy az összes elem számához képest elenyésző számú tételt tartalmaz.” (Szerzői Jogi Szakértő Testület 38/2006 szakvéleménye).
Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyból folyó kötelesség alapján készíti el az adatbázist, a mű átadásával a munkáltató személy vagy szervezet szerzi meg a jogokat a szerző jogutódjaként (törvény erejénél fogva átszáll a jog).
Az adatbázis szabadon a szerző engedélye nélkül felhasználható a szerző halálától számított 70 éves védelem lejártát követően és a törvényben szabályozott szabad felhasználási esetkörökben (pl. magáncélú másolás, idézés). Érdemes figyelemmel lenni az adatbányászati szabad felhasználásokra, mely alapján a felhasználást végző személy által jogszerűen elért adatbázis bányászható, tartalma szükséges mértékben többszörözhető, és zárt körben nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tehető, feltéve, hogy ez a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
Az adatbázis ún. sui generis oltalomban részesülhet, amikor az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt, és ennek jogosultja az adatbázis előállítója, az a természetes vagy jogi személy, aki az adatbázis előállításához szükséges jelentős ráfordításról gondoskodott, és az adatbázis előállítását saját nevében és kockázatára kezdeményezte. Nem minősül az adatbázis előállítójának az a személy, aki bár jelentős munkaerő-ráfordítással más megbízásából és a megbízó költségére létrehozza az adatbázist.
Ez egy speciális rezsim az Szjt.-ben, így eltérő vagyoni jogok vannak meghatározva, az adatbázis előállítója a kimásolást és az újrahasznosítást engedélyezi, de kizárólag akkor, ha az adatbázis egész tartalmának vagy minőségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős részét érinti a felhasználás, egyéb esetben nem szükséges engedélye. A szabályozás a védelmi időben is speciális, az adatbázis nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított 15 év (szemben a szerző halálától számított 70 évvel), ugyanakkor az általános szerzői jogi védelemmel szemben újra is kezdődhet, amennyiben az adatbázis tartalmát olyan jelentős mértékben megváltoztatják, hogy annak eredményeként létrejövő, megváltoztatott adatbázis önmagában is jelentős ráfordítással előállítottnak számítana.
A szabad felhasználás is eltérő, a jogszerűen felhasználó személy számára biztosít kivételeket a törvény annak érdekében, hogy a jogszerű felhasználó saját céljaira az adatbázis rendeltetésszerű használatától ne legyen elzárva. A jogszerű felhasználónak biztosított kivétel sem járhat azonban az adatbázis-előállító számára jogainak túlzott korlátozásával. Ezen felül itt is érvényesülnek egyes általános szabad felhasználási esetek, pl. magáncélra, iskolai oktatási, illetve tudományos kutatás céljára az adatbázis jelentős része is kimásolható.
Az adatbázist működtető szoftver szintén szerzői jogi védelemben részesülhet. Ez azonban az adatbázis védelmétől eltérő, a szoftvert általánosan megillető védelem lesz.
SZOFTVER
A publikációk esetében egyrészt figyelni kell a BME affiliációs követelményeire a szerzőség feltüntetése kapcsán, másrészt fontos, hogy ha szabadalom, használati vagy formatervezési mintaoltalom megszerzésére törekednénk, akkor a bejelentés benyújtása előtt nem szabad publikálni, vagy csak a kutatás azon része publikálható, amely nem képezi a műszaki megoldás vagy a hozzá tartozó know-how részét (pl.: elméletek, matematikai formulák stb.) olyan módon, hogy az ne járjon újdonságrontással.
Ma már számos adatbázist szoftver működtet, de ezekben az esetekben is az adatbázist, mint összerendezett gyűjteményt vagy mint jelentős ráfordítást igénylő rendszert védi a szerzői jog a fentiek szerint. Ettől elkülönülően az adatbázist működtető szoftver önmagában állhat szerzői jogi védelem alatt. A különbség a szoftver és adatbázis között abban keresendő, hogy míg az adatbázisnál az adatbázis tartalmát védjük a fentiek szerint (de nem az egyes adatokat!), addig a szoftver védelme a forráskódra és annak dokumentációjára fókuszál.
A weboldalak is használhatnak szoftvereket a működésükhöz, ami a szoftver védelme alá esik, így mögöttes forráskódokat kiegészítő dokumentációval. Továbbá a honlap és az azon, vagy egyedi applikációkban megjelenített grafikus felhasználói felületek (GUI =graphical user interface) akár önálló vizuális műként is részesülhet szerzői jogi védelemben, amely azonban elkülönül a szoftver szerzői jogi védelmétől, annak nem képezi részét.
A számítógépi programok ki vannak zárva a szabadalmi védelem alól, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik. Ebből következik, hogy a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatása lehetséges, amihez az szükséges, hogy olyan műszaki jellegű megoldásról kell szólnia, ahol a szoftver valós fizikai jellemzőkre van hatással (computer-implemented inventions). Néhány hasznos forrás arra nézve, hogy a szabadalmi hivatalok mit vizsgálnak ilyen esetekben:
- SZTNH Módszertani útmutató III. fejezetének (a szabadalom megadására irányuló eljárás az érdemi vizsgálattól a megadásig) 2.3.2, 8.2., 9.4.9 pontjai
- EPO Guideline for Examination releváns részei európai szabadalmakhoz: Part F, Claims; Index.
- Short global interactive guide by Nortonrosefulbright
SPIN-OFF (AZ EGYETEMI START-UP)
A spin-off egy olyan cég, amely az egyetemen létrehozott szellemi tulajdon hasznosítására épül és tulajdonosai között egyetemi kutatók is lehetnek. Egyrészt magán viseli egy start-up klasszikus jegyeit, amely egy innovatív megoldással kíván betörni a piacra és általában a piacra lépéshez jelentős tőkebefektetést igényel. Másrészt rendelkezik egy olyan egyetemi kötődéssel, amely a szimpla start-upokat nem jellemzi, ideértve speciális állami támogatások elérésének lehetőségét, az egyetemi infrastruktúra valamilyen mértékű használatát és az egyetemi szellemi tulajdon hasznosítását. A spin-off létrehozására és működtetésére számos modell létezik, így a szellemi tulajdon hasznosítása történhet licensz szerződések, jogátruházás, illetve a cégben szerzett egyetemi tulajdoni hányadhoz kapcsolódó jogok gyakorlásával, vagy ezek kombinációiban is.
INVENTOR PORTÁL
A felület a BME kutatói számára lehetővé teszi a munkájukhoz kapcsolódó szellemi alkotásaik ismertetésének benyújtását. Elérhető ismertetési űrlap szabadalmak (használható még használati minta, formatervezés, védjegy igény), szerzői művek (különösen szoftver és adatbázis) és know-how (dokumentált műszaki ismeret) benyújtásához.
GYIK
- Csak az, aki a találmány, mint műszaki megoldás egészének gondolati (koncepcionális) megalkotásához érdemben és tényszerűen hozzájárult
- Az egyes feltalálók részaránya eltérő lehet (akár igénypontonként is)
- Változhat az eljárás folyamán, pl. igénypontok törlése esetén
- Jogutód (pl. Egyetem) szabadalmi bejelentése esetén minden egyes feltaláló oltalmi igényének átszállása meg kell, hogy valósuljon (szolgálati jelleg vagy szerződés vagy más jognyilatkozat révén)
- Nem feltaláló (még ha publikációban szerzőként fel is szokták tüntetni):
- Professzor, mentor, kutatócsoport-vezető, tanszékvezető (ha nem járultak hozzá a találmány kidolgozásához)
- Pályázat előkészítője, projektmenedzsere
- Konzorciumi partner ügyvezetője vagy kutatási vezetője (ha nem járult hozzá a találmány kidolgozásához)
- A kísérleteket, teszteket, méréseket végző hallgató, kutató, laboráns
- A gyakorlatba való átültetés önmagában nem feltalálói tevékenység.
- Csak akkor feltalálók, ha a szabadalmi bejelentésben konkrét igénypont köthető az önök munkájához.
- A munkájukat ettől még el lehet (és kell) ismerni (publikációban, anyagilag, kommunikációban).
- Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy mindenki részt vett a találmány koncepcionális kidolgozásában.
- A munkájukat ettől még el lehet (és kell) ismerni (publikációban, anyagilag, kommunikációban).
Nem feltalálók az új szabadalmi bejelentés szempontjából, ha az új találmány (amely csak az előző találmányhoz képesti különbségre vonatkozhat) kidolgozásában nem vettek részt.
- Ez a későbbiekben jogi problémákhoz vezethet, így mindenképpen célszerű elkerülni.
- Külön megállapodással viszont részesülhet az esetleges bevételekből, illetve kapcsolódó publikációkban is feltüntethetőek.
Nem, találmányi díj csak a feltalálóként azonosított személyeknek jár. A BME-n a találmány-ismertetésen feltüntetett, és a dékáni állásfoglalással megerősített részarányokat kell irányadónak tekinteni, amelyet azonos találmány esetén (hacsak valamilyen visszaélésre nem derül fény) utólag nem lehet módosítani.
A szerző és a feltaláló jogi meghatározása és kritériumai eltérőek. A kapcsolódó publikációban megnevezett szerzők nem minősülnek feltalálónak, ha a szabadalmi bejelentésben konkrét igénypont nem köthető a munkájukhoz.
- Amennyiben a találmányhoz vezető kutatás kapcsolódott ehhez a párhuzamos jogviszonyhoz, a találmány létrejöttét általában a partner szervezetnek is be szükséges jelenteni.
- A párhuzamos jogviszonyból származó kötelezettségek vagy a szervezetek közötti megállapodás függvényében lehetséges, hogy az oltalmi igény mindkét szervezetet megilleti, és így a találmányhoz kapcsolódó iparjogvédelmi és hasznosítási lépéseket a BME és a partner szervezet közösen teszi meg.
- Mivel a szabadalom benyújtásához vezető folyamat számos lépésből áll (pl. az Iparjogvédelmi Bizottság döntése, újdonságkutatás / szabadalmazhatósági kutatás, az ügyvivő kiválasztása, szerződéskötés, konzultációk, az igénypontok összeállítása), a bejelentés megtételére az ismertetéstől számított 4-6 hónapon belül kerül sor.
- Sürgősségi eljárás keretében napokon belül lehetőség van egy előzetes szabadalmi bejelentés megtételére. Az előzetes bejelentés azonban a későbbiekben súlyosan korlátozhatja a szabadalmaztatható igénypontok körét, rossz esetben akár a teljes bejelentés kudarcát okozva. A sürgősségi bejelentés ezért csak és kizárólag különösen kritikus esetekben alkalmazható, amennyiben a bejelentés késlekedése nagy bizonyosan súlyos érdeksérelemmel járna.
- A szabadalmi és a használatiminta-oltalmi dokumentumok az iparjogvédelmi hatóságok által lefolytatott vizsgálat során a különböző publikációs fázisokban eltérő dokumentumtípus-kódot (kind code) kapnak, amely az eljáró hatóságot (EP: Európai Szabadalmi Hivatal, WO: Szellemi Tulajdon Világszervezete) és az ügyszámot jelző betű- és számsor után helyezkedik el. Noha az egyes hivatalok által használt kódrendszerek eltérhetnek, az alapvető jelzések megfeleltethetők egymásnak. Általános gyakorlat szerint két, illetve három szintet különíthetünk el, eljárási fázis szerint. Ezeket szabadalmak esetében A, B és C (fordítások esetén T), míg használati minták esetében U, Y és Z betűk jelölik. A leggyakoribb dokumentumtípusok (zárójelben példákkal):
- A1 szabadalmi bejelentés közzététele újdonságkutatási jelentéssel (EP 2319592 A1)
- A2 szabadalmi bejelentés közzététele újdonságkutatási jelentés nélkül (EP 2289795 A2)
- A3 újdonságkutatási jelentés (WO 2011/023163 A3)
- B1 megadott szabadalom (HU 227078 B1)
- B2 megadott, majd módosított szabadalom, pl. felszólalási eljárás után (EP 2435675 B2)
- C1 megadott szabadalom első publikációja (DE 2520882 C1)
- T publikált dokumentum részben vagy egészben megjelent fordítása (DE 07 405 187 T1)
- U használatminta-oltalmi bejelentés közzététele (DE 20 2008 010 153 U1)
- Y megadott használatiminta-oltalom (CN 201370888 Y)
- Z vizsgált használatiminta-oltalmi leírás (JP 371800 Z1)
TÁJÉKOZTATÓ FÜZET
